A költő a legjobb dalszövegíró

2017. augusztus 10.

Szeptember 2. szombat, 20:30 Misztrál Együttes

Idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját a Misztrál Együttes. Az 1997-ben alakult formáció két tagjával zene és vers kapcsolatáról, illetve az elmúlt két évtized legjelentősebb pillanatairól is beszélgettünk.

Egyre kevesebbet olvasnak az emberek, verset szinte egyáltalán nem. Önök nemhogy olvasnak, meg is zenésítik őket. Misszió ez vagy van rá komoly piaci kereslet?

Török Máté: Nem mondanám missziónak, mi ezt nagyon szeretjük csinálni. A versek sokszor tömörített válaszok és megoldási javaslatok is egyben a magunknak feltett kérdéskre. Csupán ki kell őket csomagolni, a megzenésítés ezt a kicsomagolást segíti. Bár úgy kezdtünk el húsz évvel ezelőtt együtt zenélni Mikával és Tamással, hogy mi ebből szeretnénk majd megélni, mégsem piaci alapon gondolkodtunk, nem az volt a lényeg. A versre és zenére nem lehet árucikként tekinteni, de a színésznek, előadónak, közvetítőnek is ki kell fizetnie a sárga csekkeket. Ezt az egyensúlyt kell megtalálni. A kulturára nem tekinthetünk profitképző tevékenységként, de az sem jó út, ha a kultúrában alkotó művészeket csupán az állam tartja el.

Heinczinger Miklós (Mika):  Az emberek olvasási szokásairól keveset tudunk, felmérésekből valóban az látszik, hogy nyomtatott kötetet egyre kevesebben vesznek kézbe. Gondoljunk bele, mi lenne, ha a közösségi médiák azt közvetítenék a ma embere felé például, hogy: „Rekord mennyiségű verses kötetet értékesítettek az elmúlt negyed évben” vagy „Újra divat az olvasás!”. Egy csapásra megváltozhatna ez a tendencia. A médiumoknak nagy hatalma van az embereken. Nem a mi missziónk ez, az egész emberiség érdeke, hogy ne felejtsünk el írni, olvasni s nem csak (sz)ámítógépen.

Az emberek könnyebben fogadják be zenével a verseket?

Mika: Minden versnek van, kell legyen ritmusa, dallama, ami megrezget egy „belső húrt”. S így az olvasó akaratlanul is a zenével kerül kapcsolatba. Ha ez a muzsikusok által, hangszerek segítségével jól hallhatóvá válik, akkor igen, még könnyebben eljuthat a vers az emberhez.

Máté: A fiatalok mindenképpen könnyebben fogadják be zenével a verset. Egy tanárnak könnyebb Balassit vagy Janus Pannoniust zenével bemutatni az óráján, mint csupán felolvasva a majd félezer éves szövegeket. De ugyanezt tapasztaljuk Dsida Jenő, Babits Mihály vagy kortárs költők esetében is. A zene egy olyan eszköz, mely ki tud nyitni olyan ajtókat, amit az emberek maguk zártak be belülről.

Van alá-fölérendeltségi viszony a zene és a szöveg között?

Máté: Ez egy érdekes kérdés, mert általában nincs, olykor mégis van. Egy vers megzenésítve már nem csupán a vers, hanem egy új alkotás. A megzenésítő felelőssége, hogy a szöveghez csak akkor nyúljon hozzá, ha azzal nem csökkenti a vers erejét és mondandóját. A mai zenészek, együttesek azért is használnak fel több verset a dalaikban, mert rájöttek, hogy a költők nagyon jó dalszövegírók is.

Idén ünnepli 20 éves jubileumát a zenekar. Mi az, amire a legszívesebben emlékeznek?

Máté: Az elmúlt húsz évben nagyon sok élményt gyűjthettünk össze. Valószínűleg az együttes különböző tagjainak más és más lenne az, amit kiemelne, de biztos vagyok benne, hogy a 12 lemezünk megjelenése minden alkalommal egy olyan mérföldkő volt, ami segített továbbmenni az úton. Emellett a Regejáró Misztrál Fesztiválok, Regejáró Misztrál Klubok, a tíz éves jubileumi koncertünk is ide tartoznak. Hálásak vagyunk a közönségünknek, közösségünknek, akik szintén hozzájárultak ahhoz, hogy ez az első húsz év közös muzsikálással telhetett el.

Milyen programmal készülnek az idei Budavári Könyvünnepre?

Máté: Örülünk annak, hogy idén újra itt játszhatunk. Öröm, hogy ünnepe van a magyar nyelvnek és ünnepe van a könyvnek. Műsorunkban egy válogatást szeretnénk bemutatni Balassitól a kortárs versekig bezárólag, és Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából tőle is énekelünk verseket.

Kövessen bennünket Facebookon is!

Támogató