Buda Eliberata

1686. szeptember 2.

A Budavári Könyvünnep hagyományosan Buda 1686. szeptember 2-i töröktől való visszavívásának évfordulóján, szeptember elején kerül megrendezésre. Az egészen pontosan 331 évvel ezelőtt befejeződött, óriási véráldozatokkal járó, mintegy 2 hónapos ostrom vetett véget jelképesen is a 150 éves török uralomnak.

Az 1600-as évek második felére már a teljes keresztény Európa előtt világos volt, hogy az Oszmán Birodalom nem pusztán portyázgat, fosztogat Európa városaiban, hanem célja a kontinens teljes meghódítása. Amikor 1683-ban Bécs ellen vonultak, átléptek egy olyan határt, ami komoly összefogásra késztette a keresztény világot. XI. Ince pápa – akinek ma is szobra áll Budavárban, melyet a magyar nép hálájaként 1936-ban emelt – pénzt, politikai és egyházi kapcsolatokat megmozgatva megalapította a Szent Liga szövetségét, hogy komoly fegyveres erő vehesse fel a harcot a törökkel. A Liga a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetségeként alakult meg 1684. március 5-én, később csatlakozott hozzá Oroszország, továbbá a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat.

A sereg rögtön, még 1684-ben megpróbálta visszafoglalni Budát, ám a négy hónapon keresztül tartó ostrom sikertelennek bizonyult. Az új katonai alakulat ekkor még nem képviselt akkora erőt, hogy eséllyel vegye fel a harcot a várba magát stabilan beásó törökkel. A sereg két évvel később nemcsak erősebb, egységesebb lett, hanem Szakály Ferenc Buda visszafoglalásának emlékezete 1686 című munkája szerint extra segítséget is kapott: noha a támadásokat ugyanazok a parancsnokok vezették, de már kezükben volt az a pontos leírás, amelyet Luigi Ferdinando Marsigli török fogsága alatt, 1684-ben készített Budáról, 43 fontos budai épület leírásával.
Maga az ostrom több mint két hónapig tartott, a Liga seregében mintegy 15 ezer magyarral. Több forrás a teljes támadó egységet 70-80 ezerre teszi, a várat az albán származású Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa 12 ezer katonával védte.
A szövetséges csapatok feje felett a kezdetektől ott lebegett annak veszélye, hogy egy-egy török felmentő sereg megérkezik, még mielőtt bevennék a várat. Ez végül augusztus elején be is következett, így már nem csak az ostromra, hanem „hátrafele”, a megérkező felmentő alakulatokra is figyelniük kellett. A várvédők az ostromlók széttagoltságának köszönhetően jó ideig képesek voltak kijavítani, befoltozni a falakon tátongó lyukakat, ez természetesen folyamatosan nyújtotta az ostrom idejét.
Végül szeptember elején egy ügyesen kitalált csellel (álhíreket terjesztettek, hogy nyílt harcot kezdeményeznek a felmentő sereggel, és nem lesz ostrom) sikerült visszafoglalni Budát. A győzelem után a Szent Liga égisze alatt harcolók közül sokan – a fővezér engedélyével – többnapos fosztogatásba kezdtek. Az ennek során keletkezett tűzben a vár valamennyi háza leégett, és az amúgy is jelentős emberáldozat tovább növekedett.
Ezzel együtt a diadalt természetesen Európa-szerte zajos üdvrivalgás fogadta, és megkezdődött a török kiűzése Magyarországról.

1686-os budavári emléktáblák
A Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly vezette nyolcvanezer fős seregben a fennmaradt források szerint szinte egész Európa képviseltette magát. Először a várba benyomuló háromszáz spanyol katona hősiességének tiszteletére helyeztek el márványtáblát a falszakaszon, 1934-ben. 1940-ben, majd két évvel később ide került az ostromot vezető és a bástyára a magyar lobogót először kitűző hajdúk dicsőségét megörökítő alkotás. Az 1940-es években Árkay Aladár tervei alapján emlékkövet és egy zászlórudat állítottak fel, megjelölve azt a helyet, ahol a százötven éves török uralom után 1686. július 27-én először lengett a magyar zászló. Az ezredfordulón a Budavári Önkormányzat a katalán katonáknak állított emléket a várat visszaszerző harcok egyik legfontosabb helyszínén. Mivel a felmentő csapatokhoz szinte Európa valamennyi országából érkeztek katonák, az önkormányzat úgy döntött, hogy a harcokban legnagyobb részt vállaló nemzetek helytállását külön-külön is elismeri. Az ostrom alatt hősi halált halt regensburgi bajor katonák tiszteletére a Budavári Önkormányzat Buda visszavívásának 325. évfordulója alkalmából állított emléktáblát.

Kapcsolódó programok:

Koszorúzás az 1686-os emlékparkban