Budavári Könyvünnep

Az írásbeliség és a könyvkultúra budai várbéli jelenléte sok évszázados történet, ezért is gondoltuk úgy, hogy a Magyar Könyv Ünnepének méltó helyszíne a Budai Vár. Történelmünk tanulságai mutatják, hogy a magyar nemzeti lét megerősítésének és a nemzeti állam fenntartásának egyik eszközét legnagyobb államférfiaink is mindenkor az irodalomban, a nemzeti művelődés fejlesztésében, a tudomány és a tanulás legfőbb eszközében, a könyvben látták.

A legfontosabb várbéli könyvtörténeti helyszín: a Hess András tér. A tér névadóját, Hess Andrást Karai László prépost, Mátyás későbbi alkancellárja hívta 1470-71-ben Budára, mint a Rómában akkoriban dolgozó 150-200 nyomdász egyikét. A korabeli nyomda valószínűleg e mai terecskén, az Ötvösök utcájában álló házban működött, amelyet az alkancellár komoly anyagi segítséggel megtoldva nagylelkűen a tehetséges nyomdászmester rendelkezésére bocsátott. Hess aligha találhatott volna jobb helyet az Ötvösök utcájánál, hiszen az akkoriban még nagyon gyorsan kopó és pusztuló, ám már ólomból is készült betűdúcok pótlását ötvösök végezték. A nemes vállalkozás világraszóló eseményt hozott: 1473-ban elkészült az első nyomtatott könyv Magyarországon, a latin nyelvű Chronica Hungarorum, mely zárósorai szerint: „Bevégezte Hess András Budán1473-as esztendő pünkösd előtti szombatján”. Az első nyomtatott művel – Európa számos országát megelőzve – Mátyás Magyarországa felzárkózott a kiemelkedő könyvkultúrával rendelkező német fejedelemségek mellé.

A Domonkos-rendiek XIII. században épült kolostora, melynek maradványait és Csonka-tornyát a mai Hilton Szálloda impozáns épületegyüttese foglalja magában, egyidős Buda város alapításával. 1254-ben már igazoltan itt tartják a rendi nagy káptalant, rendi iskola működik benne, mely Mátyás idejében, aki lelkes támogatója volt a kolostori oktatásnak, már ún. studium generálévá fejlődött. Kőfaragó, illetve könyvfestő és -másoló műhelyükben művészi tehetséggel megáldott barátok dolgoztak, páratlan szépségű alkotásokat hozva létre. A könyvtörténeti kutatás 17 eredeti kódexet tulajdonít a műhelynek, itt készült az 1260-70-es években az a magyar nyelvű Szentírás, melyből a Nyulak szigetén lévő, ugyancsak Domonkos-rendi apácakolostorban tanítottak.

Hasonlóan igen jelentős szellemi műhely működött a mai Színház utcában elhelyezkedő Szent Ferenc-rendi szerzetesek kolostorában. Itt született az első magyar történelemkönyv, a Képes Krónika, az itt munkálkodó Kálti Márk tolla nyomán.

A fényes és gazdag humanista könyvtár Mátyás király uralkodása alatt élte virágkorát, ami az Itália és Magyarország közötti szoros kapcsolat kialakításának volt köszönhető, és persze Mátyás legmarkánsabb uralkodói jegyének, a nagyvonalú és következetes művészetpártolásnak. Hatalmas összegeket fordított Európa-szerte ismert könyvtárának, egy teljességre törekvő humanista könyvgyűjteménynek, a Bibliotheca Corvinianának a létrehozásába.

Mátyás halála után a corvinák jelentős része eltűnt, vagy külföldre került, ma 216 corvinát ismerünk, bár a kutatók úgy gondolják, „alvó corvinák” még felbukkanhatnak. Magyarországon a legtöbb corvinát (35 db) a Széchényi Könyvtár őrzi.

A csodált és irigyelt könyvtárnak az egyik legjelentősebb darabja Bonfini Magyar Tizedek című műve, amelyben a szerző a király megbízásából írta meg a magyarok történetét, megalkotva ezzel a magyar történelemkutatás egyik legfontosabb forrásművét.

A budavári kulturális élet és könyvkultúra új lendületet kapott Buda török alóli felszabadulása után a jezsuita rend Várba településével. A Mátyás-templom és a domonkos templom közötti épülettömbben rangos iskolát nyitottak, melyben gimnázium, egyetem, papi szeminárium és konviktus működött. A rend feloszlatása (1773) után ezek az intézmények a Budavárba költözött nagyszombati egyetemhez csatlakoztak.

Bakó Annamária

a Litea Könyvesbolt vezetője

Budavári Önkormányzat

Copyright
Budavári Önkormányzat 2018.