Kategória: Visszatekintő

A Budapesti Újságírók Egyesülete 1909. évi Almanachja.

Az Országos Széchényi Könyvtár egy igazi különlegességet mutatott be: a Budapesti Újságírók Egyesülete 1909. évi Almanachját. Az Argumentum Kiadóval közös kiadást – mely egy forráskiadás-sorozat része – Széchényi Ágnes akadémikus, Boka László, az OSZK tudományos igazgatója és Szénási Zoltán, az MTA tudományos munkatársa mutatták be. A 19. század második felében rohamosan fejlődő technika magával vonta a nyomtatott sajtó fellendülését is, amelyre óriási igény mutatkozott. Nemcsak a lapok szaporodtak meg (1850-ben indult a külföldiek közül pl. a The New Times, a Frankfurter Zeitung is), de a hazai újságíró-szervezetek is ekkor jöttek létre. A szerkesztők nem véletlenül az 1909-es évvel kezdték a sorozatot: 1908-ban indult a Nyugat, amelyet „a Figyelő új folyamaként” aposztrofáltak – nem bíztak ugyanis a sikerben. Az almanach „A legújabb irodalom körül” című fejezetében többek közt Ady Endre, Ignotus, Schöpflin Aladár, Hatvany Lajos, illetve Beöthy Zsolt, Herczeg Ferenc, Rákosi Jenő és Szabolcska Mihály, „A nemzetköziség körül” címűben pedig mások mellett Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Szabó Ervin polémiái szólalnak meg.

A Vizsolyi Biblia hasonmás-kiadásának bemutatója

1909-ből 1590-be repültünk vissza a rendezvény kétségkívül legértékesebb kiadványának, a Vizsolyi Biblia hasonmás-kiadásának bemutatóján. A Vincze László vezette Vinczemill papírmerítő és könyvkötő műhely produktuma nemzetközi szinten is kincsnek minősül. Kovács Zsolt Levente vizsolyi református lelkész a társkiadó Református Egyházközség képviseletében hangsúlyozta a kiadás fontosságát, mivel az előző hasonmás (a Magtár Alapítványé) gyenge minőségű lett. Monok István, az OSZK főigazgatója felvázolta az eredeti Vizsolyi Biblia történetét, amely kis példányszáma miatt csak szűk körben terjedhetett el, ám a Szenci Molnár Albert által korrigált fordítás már annál nagyobb hatással volt a magyar irodalmi nyelvre. Vincze László vállalkozása optimista tett, mondta Monok István, hiszen az általa merített papíron előállított műnek félmillió lesz az ára, viszont legalább ötszáz évig fenn is fog maradni, mert a rongyalapú papír tartós. Vincze László történelmi elődjére, a vizsolyi Mantskovits Bálint nyomdászra emlékezett, aki nem magyar, hanem lengyel származású volt, s mindössze néhány évvel magyarországi megtelepedése után vágott neki a Károli-féle bibliafordítás nyomtatásának, ami óriási tett volt. A beszélgetés után a nyomdász kezében meg is csodálhattunk egy előzetes példányt.

Széchenyi gróf és a siker titkai

Egy nem kevésbé különleges hungarikum került sorra a színpadon: Széchenyi István Hitel című művét modern magyar nyelven szólaltatja meg a Logod Kiadó, melyről a Széchenyi Alapítvány elnöke, Budai Miklós beszélt Kondor Katalinnak. Széchenyi gróf szellemi hagyatékát két éve nyilvánították hungarikummá, de hiába: gyakorlatilag olvashatatlan a ma embere számára. Mondatai hírhedetten bonyolultak, a Hitelben sokszor másfél oldalasak. Ezt hidalja át az új kiadás, amelynek a filológiai pontosságot megkövetelő történészek ugyan nem örülnek, ám fontosabb a cél, hogy érthetővé vált a nagy mű. Ugyanis tökéletesen használható recepteket tartalmaz a ma közgazdászai számára is – hívta fel a figyelmet Kondor Katalin, például még a pilótajátékok veszélyére is kitér, tette hozzá Budai Miklós. Széchenyi megtanít, hogyan kell jó döntéseket hozni a sikerhez, mondta a kiadóvezető. A művet ráadásul „Honunk szebb lelkű asszonyainak” ajánlotta – jóval meghaladva ezáltal kora „politikai korrektségét”.

Czakó Gábor Gyepű című novelláskötetének bemutatója

Czakó Gábor Kossuth- és Prima-díjas költő Gyepű című novelláskötete bemutatóján is központi téma maradt a gazdaság, hiszen Nyakas Szilárd moderátor rögtön felidézte a költő egyik emblematikus kifejezését, a „gazdaságkort”. A modern civilizáció abban a tébolyban él – magyarázta Czakó –, hogy a gazdaságnak, a termelésnek szakadatlanul növekednie kell, s ennek a tévedésnek szörnyű következményeit nyögi napjainkban Európa. Persze Czakó Gábor írói munkásságáról is esett szó, így például első novellapublikációjáról, mellyel azonnal kivívta a hatalom haragját, vagy a Disznójáték című darabjának Fiatal Művészek Klubja-beli nevezetes előadásáról. A műsorvezető kiemelt néhány beszélő nevet is Czakó novelláskötetéből, mire a szerző elmondta: ennek a hagyománynak népmesei gyökere van, s ő szívesen merít ilyen forrásból.

  • 1
  • 6
  • 7
Budavári Önkormányzat

Copyright
Budavári Önkormányzat 2018.