„Arra törekszem, hogy a közönség velem énekeljen”

Vilmos, hol vagy? Itt vagyok! – ki ne emlékezne az Égből pottyant mesék ikonikus pillanatára, amikor Gryllus Vilmos zöld sipkájában, szinte mesébe illő figuraként előbukkant a gitárjával és énekelni kezdett? Koncertjein azóta generációk nőttek fel, de még mindig nem fogyott ki a dalokból – a Könyvünnep gyerek-közönsége is vele zengheti majd a játékos dallamokat.

Mennyiben más gyerekeknek játszani, mint egy felnőtt közönségnek? Igaz, hogy az ő reakcióik őszintébbek?

Az én esetemben azért más, mert én a gyerekkoncerteken mindig arra törekszem, hogy a közönség velem énekeljen. Már a dalok megírásánál figyelembe veszem a képességeiket, és a koncerteken úgy énekelek, hogy akinek kedve van, csatlakozhasson hozzám. A felnőtt előadásokon nincs ilyen szándékom. Annyiban biztos őszintébbek a gyerekek, hogy ha valamit unnak, akkor azt nem palástolják úgy, mint a felnőttek. De inkább azt mondanám, hogy kiszolgáltatottabbak, becsaphatóbbak, hiszen sokkal kevésbé tudják megítélni, hogy amit hallanak, látnak, az tartalmilag jó vagy silány, inkább csak azt érzékelik, hogy érdekes-e, vagy sem.

Hogy találja meg a közös hangot a hallgatósággal? Önben is él egy nagy gyerek?

Természetesen van bennem egy adag egészséges infantilizmus… De azért alapvetően ez is egy szakma, amit meg lehet tanulni. Gondolom, az is átjön, hogy én mindig szívvel-lélekkel játszom, és nagyon szeretem azt, amit csinálok – de ez persze még önmagában igen kevés lenne.

A közönségére kétségtelenül nagy hatással vannak a dalai. Ön mit kap tőlük cserébe?

Nagyon sok szeretetet kapok tőlük, sokszor kimondatlanul, gesztusokban, máskor szóban, levélben. Nehéz elképzelni nagyobb elismerést, mint ha egy gyerek magától odajön a koncert után, és azt mondja, hogy „szépen énekeltél”.

Milyen műsorral készül a Könyvünnepre?

Jó néhány gyerekeknek szóló lemezt készítettem már, ezekből válogatok majd. Ha nem kimondottan valamelyik album, például a Biciklizős dalok vagy a Maszkabál dalait hirdetik, akkor nem csinálok előre tervet – azt és úgy játszom, ahogy az adott pillanatban a legjobbnak gondolom. Sokszor a közönségnek is megadom a választás lehetőségét, hogy mivel folytassuk a műsort.

Ha már Könyvünnep… Milyen szerepet tölt be az életében az irodalom, az olvasás?

Mindig olvasó ember voltam, szerettem bekuckózni egy-egy könyvvel, van is mindig nálam valami, ha adódna egy kis idő, amiből valamiért sajnos egyre kevesebb van… És persze verseket is olvasok, már csak a foglalkozásom miatt is, mindig keresgélem, miből írhatnék újabb dalt.

Ki tudna emelni egyet a legmeghatározóbb olvasmányélményei közül?

Nem szívesen tenném. Minden életkorban voltak meghatározó élményeim, a Micimackó, első személyes találkozásom az irodalommal, később a Verne könyvek, az Iskola a határon, József Attila, Kosztolányi, Weöres, Esterházy, és a többi – hogyan választhatnék közülük?

Budavári Önkormányzat

Budavári Önkormányzat 2019.