Makám koncert zárja a könyvünnepet

Makám koncert zárja a könyvünnepet

A Budavári Könyvünnep zárásaként, szeptember 8-án 21 órakor a Makám zenekar ad koncertet a Szent István szobornál felállított színpadon. A különleges hangzásvilágú együttes megzenésített versekből készült összeállítással emlékezik a száz esztendővel ezelőtt elhunyt Ady Endrére. Krulik Zoltánnal, a Makám vezetőjével irodalom és zene kapcsolatáról, olvasásról és költészetről beszélgettünk.

Tovább

A fesztivál díszvendége: Kassa

A fesztivál díszvendége: Kassa

A Budavári Könyvünnep alkalmából minden évben választanak egy díszvendéget. Idén ezt a kitüntetett szerepet Kassa, vagyis Košice tölti be – a város, ahol Kelet és Nyugat összeér.

Kassa Szlovákia második legnagyobb városa; az ország keleti sarkában, a Hernád folyó mentén terül el. Története a középkorig nyúlik vissza, a századok során pedig a régió legfontosabb központjává vált, legyen szó kereskedelemről, ipari fejlődésről vagy épp a városra jellemző pezsgő kulturális életről, amelyhez a jezsuita egyetem 1657-ben történt megnyitása is hozzájárult.

Tovább

Megőrzés és megújulás – a Rajkó Zenekarról

Megőrzés és megújulás – a Rajkó Zenekarról

A Rajkó Zenekar már több mint hat évtizede ápolja a cigányzene hagyományait, de a modern korok igényeit, az állandó fejlődést is szem előtt tartják, miközben Európa-szerte hirdetik a zenei szabadságot. Gerendási Istvánnal, a zenekar igazgatójával beszélgettünk.

A zenekar célja, hogy „a cigányzenét a kocsmai muzsikálás színteréről a világ nagy színpadjaira” juttassa. Miben térnek el egymástól a két különböző közegben elhangzó dallamok?

Tovább

„Arra törekszem, hogy a közönség velem énekeljen”

„Arra törekszem, hogy a közönség velem énekeljen”

Vilmos, hol vagy? Itt vagyok! – ki ne emlékezne az Égből pottyant mesék ikonikus pillanatára, amikor Gryllus Vilmos zöld sipkájában, szinte mesébe illő figuraként előbukkant a gitárjával és énekelni kezdett? Koncertjein azóta generációk nőttek fel, de még mindig nem fogyott ki a dalokból – a Könyvünnep gyerek-közönsége is vele zengheti majd a játékos dallamokat.

Mennyiben más gyerekeknek játszani, mint egy felnőtt közönségnek? Igaz, hogy az ő reakcióik őszintébbek?

Az én esetemben azért más, mert én a gyerekkoncerteken mindig arra törekszem, hogy a közönség velem énekeljen. Már a dalok megírásánál figyelembe veszem a képességeiket, és a koncerteken úgy énekelek, hogy akinek kedve van, csatlakozhasson hozzám. A felnőtt előadásokon nincs ilyen szándékom. Annyiban biztos őszintébbek a gyerekek, hogy ha valamit unnak, akkor azt nem palástolják úgy, mint a felnőttek. De inkább azt mondanám, hogy kiszolgáltatottabbak, becsaphatóbbak, hiszen sokkal kevésbé tudják megítélni, hogy amit hallanak, látnak, az tartalmilag jó vagy silány, inkább csak azt érzékelik, hogy érdekes-e, vagy sem.

Tovább

17. Budavári Könyvünnep

Idén is megrendezi a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepét a Budavári Önkormányzat a Szentháromság téren. A könyvkiadók bemutatkozása mellett számos kulturális program várja az olvasóközönséget szeptember 6-8. között a Budai Várban.  Az idei Könyvünnep a 30 esztendeje elhunyt Márai Sándor előtt tiszteleg, a rendezvény díszvendége az írófejedelem szülővárosa, Kassa lesz.  A kulturális programsorozat hazai és határon túli kiadókat hoz el az ország szívébe, a Szentháromság térre, hogy három napon keresztül a kultúra igazi értékeit kínálják az olvasóknak.

Tovább

Kassa–Márai–Budapest

Kassa–Márai–Budapest

Kirakni rajzod, régi Kassa, álom. (Cassovia)

Budára költöztünk, az ismerős negyedbe. (Egy polgár vallomásai)

A sorok Márai Sándor „két fővárosát” idézik: Kassát, a szülőhelyet, a gyerekkort, a családot és neveltetést, a tartást adó várost, valamint húsz éven át lakóhelyét, Budapestet, még inkább Budát. Kassát számtalan művében őrizte meg az író (Egy polgár vallomásai, Kassai őrjárat, A féltékenyek, versek, cikkek) és majdnem mindig a nosztalgia, a gyermekkor, az eredeti polgári világ örök helyszíneként tűnik fel a Város. Buda(pest) az íróvá válás, a polgári értékekkel való azonosulás, de a kávéházak, kiskocsmák és a lapszerkesztőségek városa is, ahol mindez egységgé ötvöződött, így vált a Várban lakás világnézetté.

Tovább

A Könyvünnep színpadán Keresztes Ildikó

A Könyvünnep színpadán Keresztes Ildikó

Szeptember 6-án, a Budavári Könyvünnep nyitó estéjén 20 óra 30-tól Keresztes Ildikó akusztikus triója ad koncertet a Szentháromságtéri nagyszínpadon. A kétszeres eMeRTon és Artisjus-díjas énekesnővel, színésznővel egyebek között az olvasásról, a régi értékekről és a dalszövegek fontosságáról beszélgettünk.

Tovább

Tandorira emlékezünk a Könyvünnepen

Tandorira emlékezünk a Könyvünnepen

Tandori Dezső egész életében itt lakott közöttünk az I. kerületben; Lánchíd utcai sarokerkélyéről kitűnő rálátása volt a világra. Ha földre szállt, mert társaságra vágyott, reggeli sétái után betért törzshelyére a tér másik oldalán.

Gyerekkorától írónak készült. A Petőfi Gimnáziumban Nemes Nagy Ágnes tanítványai közé tartozott; a költőnő és férje, Lengyel Balázs irodalomkritikus várbeli otthonukban rendhagyó irodalomórákat tartottak a diák Tandori számára. Ő maga azt mesélte, hogy két másik „várlakó” Ottlik Géza író és Géher István műfordító is nagy hatást gyakoroltak későbbi pályájára.

Tovább

IN MEMORIAM KÁNYÁDI SÁNDOR

Kányádi Sándor
1929. május 10. – 2018. június 20.
Fotó: Kaiser Ottó

Kányádi Sándor azt mondta ki a verseiben, „amit mindnyájan éreztünk, csakhogy ő ki is merte, és ki is tudta úgy mondani, hogy az magas művészet volt.” Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész emlékezett e szavakkal a Nemzet Művésze címmel kitűntetett, Kossuth-díjas költőről, aki júniusban végleg itt hagyott minket. A 16. Budavári Könyvünnepet az ő emlékének ajánljuk, hiszen díszpolgár volt Budaváron, ahogy testvérvárosunkban, Székelyudvarhelyen is.

Költészetével széles közönséghez juttatta el az üzenetet, melyet rendezvényünk is képvisel: a kultúra és az ember egységét, az anyanyelv megtartó erejét.

Tovább

A Könyvünnep díszvendége: Székelyudvarhely

A Budavári Könyvünnep alkalmából minden évben választanak egy díszvendéget: idén Budapest I. kerületének egyik testvérvárosa, Székelyudvarhely tölti be ezt a kitüntetett szerepet.  A város Romániában, a Kis-Küküllő két partján terül el. Hargita megye második legnépesebb települése, továbbá Székelyföld történelmi és művelődési központja. Egyesek az erdélyi magyarság szellemi fellegvárának tartják – kézenfekvő tehát egy nagyszabású kulturális eseménnyel erősíteni a testvéri kapcsolatot.

Tovább

Tatjana Voronkina kapja a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díjat

A Budavári Önkormányzat 2011-ben alapította meg a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díjat, a költő születésének 125. évfordulója előtt tisztelegve. Az elismerést minden évben olyan művészeknek ítélik oda, akik műfordítói tevékenységükkel a magyar kultúrát gazdagítják, illetve hozzájárulnak annak nemzetközi népszerűsítéséhez. Felváltva tüntetnek ki idegen nyelvről magyarra fordító és magyar műveket idegen nyelvre átültető alkotókat.

Tovább

Szalonna és bandája

„Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata.” Ezt a sort még 2014-ben írták Pál István „Szalonna” prímásról és Bandájáról, de ma is minden szava igaz. A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett zenekar igazi örömzenét játszik, amely a kritikusok szerint egyesíti a kávéházi cigányzenét az autentikus népzenével – a Budavári Könyvünnepen első kézből is megbizonyosodhatunk erről. A népi hagyományok művelése mellett a népzeneoktatás is fontos szerepet játszik a zenekar életében. A Liszt Ferenc-díjas Pál Istvánnal, Budavár díszpolgával beszélgettünk bandája kultúrmissziójáról.

Tovább

Jókai Anna Szalon

A szalonkultúra a felvilágosodás kori Franciaországból indult hódító útjára, de nem kellett hozzá sok idő, hogy Európa-szerte elterjedjen. A művészeti szalonok a boldog békeidőkben élték virágkorukat, a polgári réteg legfőbb találkozóhelyei közé tartoztak. Ezeket a közösségi eseményeket eleinte gazdag, művészetpártoló családok otthonában rendezték meg, később inkább kávéházak adtak otthont nekik. Sajnos a háború és a szocializmus véget vetettek a virágzó szalonéletnek, többségük bezárt. Az elmúlt években azonban újra felütötték a fejüket Budapesten is – és ma már bármelyikünk számára megadatik, hogy hogy eltöltsünk néhány órát a korabeli polgárok előkelő világában.

Tovább

Jazzical Trio

Káel Norbert zongoristát merész, kísérletező művészként tartják számon – elsősorban a jazz és a klasszikus zene kreatív ötvözésével vívta ki a zenésztársadalom elismerését. A Könyvünnepen a Jazzical Trio nevű kamaraformációval lép színpadra péntek este.

Tovább

Für Anikó

Für Anikó Jászai Mari-díjas Érdemes Művészt elsősorban színésznőként ismerjük, de az éneklés is fontos szerepet játszik az életében. A Könyvünnepen a Hrutka Róbert Zenekar élén áll majd színpara vasárnap este.

Tovább

Budavári Könyvünnep

Az írásbeliség és a könyvkultúra budai várbéli jelenléte sok évszázados történet, ezért is gondoltuk úgy, hogy a Magyar Könyv Ünnepének méltó helyszíne a Budai Vár. Történelmünk tanulságai mutatják, hogy a magyar nemzeti lét megerősítésének és a nemzeti állam fenntartásának egyik eszközét legnagyobb államférfiaink is mindenkor az irodalomban, a nemzeti művelődés fejlesztésében, a tudomány és a tanulás legfőbb eszközében, a könyvben látták.

Tovább

Budavári Önkormányzat

Budavári Önkormányzat 2019.