Kategória: Visszatekintő

A XIV. Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe

2016-ban immár 14. alkalommal rendezte meg a Budavári Önkormányzat a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepét a Budai Várban, amelyen minden évben egy-egy kárpát-medencei tájegység vagy város kap kiemelt bemutatkozási lehetőséget. Az idei díszvendég a Hajdúság, amelynek képviselőit nemcsak ízes beszédük és irodalmi hagyományaik, hanem a minket 330 évvel ezelőtt összefűző történelmi kötelék miatt is időszerű volt meghívni – ahogy azt Nagy Gábor Tamás, a várkerület polgármestere kiemelte pénteki megnyitó beszédében. A Könyvünnep azonban sokkal több, mint a történelmi évfordulóra emlékeztető kulturális fesztivál vagy könyvvásár. A szó szerint színes programok – amelyek tarkaságát csak fokozzák az itt-ott rendre felbukkanó hagyományőrző jelmezek, az idén felállított törökkori sátrak, na meg a könyvészeti, térképészeti különlegességek látványvilága – már pénteken megkezdődtek, többek közt a Görömbő Kompánia, a Bocskai Néptáncegyüttes és Berecz András mese- és énekmondó műsorával, valamint felavatták Hess András emléktábláját a róla elnevezett téren, ahol a Lítea Könyvszalon is található.

Lukács György: Hélios

Szombaton aztán birtokba vették a Halászbástya tövében felállított színpadot a könyvesek, az írók, költők, irodalomtörténészek, és a bemutatott kiadványok összekötötték a több száz éves múltat a jelennel. Lukács György kulturális diplomata Hélios című regényéről Kiss Dávid költővel beszélgetett. A legutóbb római szolgálatot betöltő szerző már két olasz nyelvű kötetet tudhat a háta mögött, és most családtörténete megírásába fogott. Mint elmondta, regényében a családfakutatás adatai teljesen precízek, ám a szereplők utazásainál már teret engedett a fantáziájának. Volt honnan elrugaszkodnia: maga is bejárta Európát mint diplomata – Franciaországot, Dániát, Olaszországot, Albániát. A legnagyobb szerelem az itáliai napfény, erre is utal a kötetcím. De a napkultusz szinte minden nemzet, évezredes kultúrák része – a kötet második felének hőse, akinek bőrébe bújva a szerző a bolyongásait beszéli el, ezért kapta a Hélios nevet.
Héliosz erejéből nekünk, nézőtéren ülőknek is kijutott; s bár hatalmas napernyők voltak hivatottak óvni a tomboló vénasszonyok nyarától, a sugarak szinte átdöfték a sötét szöveteket.

Hungarovox Kiadó

A színpadon Kaiser László és a Jelenkor szerzője, Novák Valentin mutatta be a Hungarovox Kiadó két új kötetét: Kaiser verseit és Novák „kerékpárosregényét”.

Az Elfáradt, összes angyalok című kötet címadó versét meg is hallgathattuk Kaiser Lászlótól, majd a Végső haza című költeményt is. Nyakas Szilárd moderátor, aki rendszeresen bevonja a közönséget is a műsorba, mindjárt feltette a kérdést: vajon mi a magyarság végső hazája? A válasz már érkezett is a nézőtérről: a nyelv – s a megfejtés értékéből az sem vont le, hogy Jahoda Sándor író, a kiadó munkatársa volt a válaszoló. Novák Valentin Álomturbina című regénye – melyből az Irodalmi Jelenben is olvashattak részletet – részben saját kerékpáros korszaka élményeiből táplálkozik, melyet az írói képzelet „turbinázott” fel. De még e kitalált részekben is érintkezik a valósággal: a regénybeli szellemkerékpárosok például abban a József körúti házban gyakorolnak, ahol egykor kerékpáriskola működött, és a ház belső udvarán kerekezhettek a tanulók Attila márkájú gépeken – mesélte Valentin.

A Budapesti Újságírók Egyesülete 1909. évi Almanachja.

Az Országos Széchényi Könyvtár egy igazi különlegességet mutatott be: a Budapesti Újságírók Egyesülete 1909. évi Almanachját. Az Argumentum Kiadóval közös kiadást – mely egy forráskiadás-sorozat része – Széchényi Ágnes akadémikus, Boka László, az OSZK tudományos igazgatója és Szénási Zoltán, az MTA tudományos munkatársa mutatták be. A 19. század második felében rohamosan fejlődő technika magával vonta a nyomtatott sajtó fellendülését is, amelyre óriási igény mutatkozott. Nemcsak a lapok szaporodtak meg (1850-ben indult a külföldiek közül pl. a The New Times, a Frankfurter Zeitung is), de a hazai újságíró-szervezetek is ekkor jöttek létre. A szerkesztők nem véletlenül az 1909-es évvel kezdték a sorozatot: 1908-ban indult a Nyugat, amelyet „a Figyelő új folyamaként” aposztrofáltak – nem bíztak ugyanis a sikerben. Az almanach „A legújabb irodalom körül” című fejezetében többek közt Ady Endre, Ignotus, Schöpflin Aladár, Hatvany Lajos, illetve Beöthy Zsolt, Herczeg Ferenc, Rákosi Jenő és Szabolcska Mihály, „A nemzetköziség körül” címűben pedig mások mellett Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Szabó Ervin polémiái szólalnak meg.

  • 1
  • 7
  • 8
Budavári Önkormányzat

Budavári Önkormányzat 2019.