Megőrzés és megújulás – a Rajkó Zenekarról

A Rajkó Zenekar már több mint hat évtizede ápolja a cigányzene hagyományait, de a modern korok igényeit, az állandó fejlődést is szem előtt tartják, miközben Európa-szerte hirdetik a zenei szabadságot. Gerendási Istvánnal, a zenekar igazgatójával beszélgettünk.

A zenekar célja, hogy „a cigányzenét a kocsmai muzsikálás színteréről a világ nagy színpadjaira” juttassa. Miben térnek el egymástól a két különböző közegben elhangzó dallamok?

Az 1952-ben megalakult Rajkó Zenekar vezetőinek az volt a célja, hogy a tehetséges cigány gyerekeket megtanítsák saját zenei kultúrájukra, a cigányzenére. Az évek előre haladtával viszont rájöttek, hogy csak akkor tudják ezt a műfajt megismertetni a világgal, ha a cigányzenei melódiák mellett olyan zeneszerzők műveit is megszólaltatják, akiket a nagyvilágban szinte mindenhol ismernek. A zenekar akkori művészeti vezetője, Farkas Gyula nem csak zenepedagógus volt, hanem kiváló hangszerelő és zeneszerző is. Ő hangszerelte meg a zenekar számára Brahms, Liszt, Monti, Strauss, Sarasate és más zeneszerzők műveit, melyek elindították a Rajkót a világhírnév felé. A különbség tehát abban tapasztalható, hogy a feldolgozásaink – a hagyományos cigányzenével szemben – klasszikus zenei alapokra épülnek, viszont a zenei szabadságot ugyanúgy nem korlátozzák.

Általánosságban milyen a cigányzene fogadtatása Magyarországon? Könnyen azonosul vele a közönség?

Budapest nagy koncerttermeiben, a Nemzeti Színházban, az Operaházban, a Kongresszusi Központban vagy épp a MÜPA színpadán mindig óriási lelkesedéssel, kirobbanó tapssal fogadják a Rajkó Zenekar produkcióit, de a vidéki fesztiválok közönségéhez is nagyon közel áll a stílusunk. A sorokban általában középkorúak és idősebb nézők foglalnak helyet, a fiatalabb korosztály körében kevésbé népszerű ez a műfaj.

Más érzés egy vidéki fesztivál közönségének játszani, mint egy elegáns koncertterem színpadán fellépni?

A szabadtéri fesztiválok mindig más hangulatot teremtenek, hiszen a közönség mozgásban van az előadás alatt is, sok esetben a gyerekek zajonganak, a környékről különböző hangok szűrődnek be, amelyek nem befolyásolhatják a zenekar koncentrációját és kiemelkedő előadás módját. Ezek mindig különleges atmoszférájú előadások, a zenekar és a közönség is nagyon kedveli őket.

Mennyiben változott a zenekar repertoárja, célja, üzenete az elmúlt évtizedekben?

A Rajkó Zenekar célja a kezdetek óta a cigányzene hagyományainak őrzése és ápolása, repertoárja viszont nagymértékben változott a hat évtized alatt. Egyházi programunknak köszönhetően kétszer játszottunk a Vatikánban, XVI. Benedek pápa meghívására, 70 ezer hívő előtt. Más együttesekkel alkotott közös produkcióink is kivívták a közönség elismerését, például a Markó Iván-féle Fesztivál Balettel előadott Romantiáda, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral vagy épp a Klezmer Band-del tartott közös koncertünk, illetve nagy sikert aratott a tánckarunk produkciója is, melyet Ronan Morgan Ír sztepptánc-együttesével hoztak létre.

Budavári Önkormányzat

Budavári Önkormányzat 2019.